Emberi agy a kísérleti állatokban?
2011. július 30., szombat
Még nincs egy ország sem, amelyben átfogóan szabályozták volna a hibridek és kimérák létrehozásával kapcsolatos kérdéseket és megfogalmazták volna, milyen ember–állat vegyes lény létrehozása tilos, még akkor is, ha tudományosan lehetséges. Most úgy tűnik, Nagy-Britannia elsőként áttekinti az ügyet és javasolja, hogy tiltsuk meg például olyan majom létrehozását, amelynek az agya kizárólag emberi neuronokból épül fel.
Bob Grant, a The Scientist újságírója összefoglalja, hogy a riport milyen ACHM-fajták létrehozását javasolja tiltani:
1. állatok, amelyek emberi ivarsejteket tartalmaznak és képesek állat-ember hibrid létrehozására,
2. nem-ember főemlősök, amelyek agyában van annyi működő emberi neuron, hogy képesek emberi viselkedést produkálni,
3. több mint 14 napos embriók, amelyek emberi és nem-ember főemlősökből származó sejtek keverékéből állnak.
Egyébként, ha létrehoznák a majmot, amelynek az agya kizárólag emberi neuronokból épül fel (hasznos lenne például az emberi kogníció vagy az emberre specifikus kórokozók tanulmányozásához), az emberi módon gondolkodna-e? – teszi fel a kérdést Alison Abbott, a Nature cikkírója, aki azt is megjegyzi, hogy természetesen már ma is milliószám vannak kimérák (két vagy több faj DNS-állományából létrejött egyedek), amelyek hasznosak és nem tiltandók.
Ilyen például az emberi inzulint előállító szarvasmarha, a számos egyéb humán fehérjét termelő kecske és birka, az emberi génekkel felszerelt számtalan kísérleti állat vagy a patkányhasnyálmiriggyel rendelkező egér (ilyet tavaly sikerült létrehozni). Hasonlóan hasznos lesz, ha a közeljövőben emberi májsejtekkel rendelkező kísérleti állatokat lehet létrehozni, mert segítségükkel könnyebben vizsgálhatóvá válik például a gyógyszermetabolizmus. Bár ez utóbbi csoportba tartozó kísérleti állatok létrehozásának engedélyezéséhez alaposabb vizsgálódás lenne szükséges.
A Medical Online által bemutatott riportot író munkacsoportot a humángenetikus Martin Bobrow vezeti, tagjai között filozófus, etikus, társadalomtudós és jogász is van. Az akadémia végzett egy közvélemény-kutatást is, amely kiderítette, hogy a lakosság fele elfogadja, ha orvostudományi célból kevernek fajokat, kivéve akkor, ha emberi sajátosságokat akarnak vinni állatok agyába vagy szaporodási rendszerébe, illetve ha emberi bőrrel fedett állatok létrehozásáról van szó. (Az egyik legnagyobb rémálom, ha elképzeljük az állati testbe zárt emberi elmét, amely nem képes magát az állati testben kifejezni.)
A Nature szerkesztőségi cikke kifejti: Nagy-Britannia kísérleti állatok jólétét szabályozó törvénye a világ egyik legszigorúbbja, és az emberi őssejtekkel foglalkozó törvények nagyon racionálisak. Így például lehetséges olyan hibrid embriót létrehozni, amely elsődlegesen emberi sejtekből áll, ha kétsejtes állapotnál nem fejlődhet tovább.
Kapcsolódó cikkek:
Rákkutatás a betegek részvételével (4.)
Gyógyszerfejlesztés: küzdelem az idővel
Német igen, brit és amerikai nem a placebóra
Az agyban kutatnak a fájdalmak után
Országok közötti harc a tudósokért, kutatókért
Mennyit ér egy élet? És mennyit tudunk adni érte?